Az újabb kalandom,Apátfalva felé menet kezdődött már.: MINDSZENT,HÓDMEZŐVÁSÁRHELY,
MAROSLELE, MAKÓ és úgy APÁTFALVA.
De! Maroslelétől már kezdett szakadni az eső, amikor, Makóra értem ,Ne tudjátok meg milyen akadályokon mentem keresztül ,az a rész fel volt durva,csatorna-építés miatt. A központon át,meg vagy 5 körforgalom????-Nekem úgy tűnt,feleslegesen.
Viszont,megdobogtatta a szívemet a Polgármesteri Hivatal látványa,mert ott mondtam anno,akkor az Igent.
Hogy kinyílt a kaktusz,én fedeztem fel,a házigazda is csodálkozott. Gyorsan le is fényképeztem ott.
Nagyon tetszett ,ahol fogadtak kedvesen a háziak. Már évek óta 1x ,búcsúkor találkozunk velük. ide szoktunk jönni,a sátorállításunk előtt. Ki ,hogy van, kávézunk és megállapítjuk,mindenki jól néz ki és jó is vagyunk. Igazi magyaros,aranyos vendégfogadásba részesülünk Náluk.
Aranyos asszony,aki szeretettel fogad minden búcsúkor bennünket,különösen minket búcsúsokat.
A jobboldalon álló a házigazda,beszélget a Szentesről jött kollégámmal,akik együtt jönnek árulni játékokat a búcsúkba a feleségével. De,hogy hogy került a kezébe a söprű,az egy talány.
A házigazda aranyos kis kutyája, örömmel ült, szó nélkül a két hátsó lábára.Olyan cuki volt.
Amikorra felállítottuk a sátrakat,szép csendesen el kezdett cseperegni az eső. A ponyváink megvédtek,a víz sem folyt a papír ládáink alá.
Viszont az ernyőm alá még nem lehetett szép kirakatot készítenem. Várnom kellett.
Ez már kezdett kialakulni. Megnyugodtam. Nem foghat ki rajtam az eső!!!--Gondoltam,és úgy is lett.
A kislánynak is tetszett a jó puha kis cuki sapka,amit mondtak a szülök nekem. Engedélyükkel fotót is készíthettem.--Köszönöm Nekik. Ők is örültek.meg én is.
A vásárlások előtt ,mindig megbeszélést tartott a család,legtöbbször a gyerek kívánságát tartották szem előtt. Egy pici irányítást is bevetettek a szülők néha,de az nem is volt rossz. Megbeszélték,a gyűjtött pénzből még hány forintért vásárolhat a fiú,vagy a kislány. Nagyon helyesen.
A kislány nagyon ragaszkodott a teknősbékámhoz. Boldog volt,hogy a szülők is rábólintottak,vagy a Nagyi,vagy a Papa. Ilyenkor a fiú és a lány Nagyszülei is örülnek egymásnak. Jó látni,hogy boldogok.
Itt kezdődött a MESEORSZÁG a gyerekeknek. A robogó,csengető,dudáló kismozdonyhúzta szerelvénynek örültek a gyerekek nagyon.
A Céllövölde elengedhetetlen a búcsúkon..
Ide csak a bátrak tudtak felülni,veszélyesen gyors volt.
Meseország kellékei.
A kis.mozdonyon csengetni és dudálni is lehetett. Remek látvány is volt.
Megérkezett a fúvós-zenekar is. Ez sincs minden búcsúban.
Előkerült a karmester is,Nagyon tetszetős volt a bordó egyen-zakó,meg a fekete nadrág hozzá. És a Hangszerek gyönyörűen ápoltak voltak. Jó volt a fúvós zenekar játékát hallgatni. Egy élmény volt.
A tarka bocim is gazdára talált. Imádtam,ahogy fogta a kislány,---szeretettel.
Ő a szüleitől előre szaladt nézelődni hozzám. Neki is tetszettek a boci-párnáim. Kérdésemre,mondta is.Végül egy veleszületetten,bronzvörös,göndör hajú hölgyet láttam.Nézzétek milyen különleges.
Amikor a városból kiérve rátértem az Arad-felé vezető útra,nagyon sok kamion sietett szemben velem és még jobban szakadt az eső. De,megbirkóztam a helyzettel. Sőt a mögöttem jövő kamionosnak jeleztem ,beengedem elém. Képzeljétek!!! 2 vészvillogóval,megköszönte nekem. Boldog voltam,hogy segíthettem Neki,még így ismeretlenül is.--
Remélem ,blogommal egy picit Ti is Úgy éreztétek,hogy velem ott voltatok.--Ha igen,akkor már megérte Írnom. Boldog vagyok. 2013.10.06.-n. Vasárnap gyertek velem a havi-vásárba,kompon át, KISTELEKRE.---- Én szeretném.----Rózsáskalap. <3 :)))))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése